Pataky Attila, az EDDA Művek frontembere biztos benne, hogy a motoroknak lelkük van, és ugyanúgy szeretni és dédelgetni kell őket, mint az élőlényeket. Mert ha nem bánunk jól velük, azt visszakapjuk.

Mit jelent számodra a motorozás?

A szabadságérzés egy teljesen egyedi formája, amikor élvezed a természet lüktetését, csodálod az elsuhanó tájat, ilyenkor még a kontúrok is élesebbek, mert nem vesz körbe vas- vagy műanyag-borítás, mint egy autónál. Viszont cserébe nagyon oda kell figyelned az utakon, mert motoron ülve nem fér bele, ha hibázol. 

Most milyen járgányod van?

Épp motorváltásban vagyok. A Covid nagyon megviselt, halálközeli élményem volt, utána pedig depresszív hangulatba kerültem, és eladtam a motoromat. Amit azóta már kicsit megbántam, ezért most keresem az új kétkerekű társam, amivel öt-tíz évet együtt tölthetünk. 

Mi a legfontosabb szempont, ami alapján választasz?

Hogy jó rezgése legyen és kötődni tudjak hozzá. Mert a motoroknak is lelke van, és ha szereted őket, akkor vigyáznak rád. Sajnos, ennek az ellenkezője is igaz. Ha egy gép első érintésre hideg, rideg, elutasító, akkor nem válik soha kezes báránnyá, nem szabad ráülni. Találkoztam már kifejezetten gonosz motorral.

Mi történt?

Három embert ölt meg. Az első tulajdonosa halálos balesetet szenvedett vele, de utána megjavították a motort, és a következő gazdája is az áldozata lett. Végül a roncstelepről bányászták elő, kipofozták, és megint tragédia történt. Borzasztó. Szerencsére nekem eddig a sajátjaimmal csak jó tapasztalataim voltak.

Nevet is adsz a kedvenceidnek?

Mindegyiknek: Fekete szépség, Tücsök, Isten ajándéka. Utóbbira például szakrális jelek voltak felfestve, a Szent Korona és egy sólyom, ami olyan élethűre sikerült, hogy egészen el lehetett merülni a szemében. Éveken át ültem egy Harley-Davidson Heritage motoron is, aminek minden rezdülését ismertem, nagyon nagy szerelem volt köztünk. De én nem vagyok gyűjtögető típus, csak a szívemben tárolom az emlékeket, így idővel mindegyiktől megváltam. 

A budapesti Harley-Davidson fesztivál utolsó napján, június 25-én fellépsz az EDDA Művekkel, lesz időd előtte motormustrára menni?

Úgy tervezem, hogy a jóval a fellépés előtt kimegyünk a fesztiválra a szerelmemmel és a fiaimmal. Szükségem van ráhangolódásra, de kíváncsi vagyok a programokra, meg a barátokkal, ismerősökkel is találkozni akarok. Utána pedig egy fergeteges koncertet adunk majd. 

50 év zenélés után is van még benned izgalom egy nagyobb koncert előtt?

Mindig alázattal megyünk fel a színpadra, hogy aztán szenvedéllyel zenéljünk. De másként nem is lehet, mert aki nem így tesz, azt ledobja a hátáról a színpad. Akárcsak a motor. Ebben hasonlít egymásra az éneklés és a motorozás, mindkettőt csak szenvedéllyel érdemes csinálni. 

Csanálosi Beáta