Semmi-Kis Tünde tinédzser kora óta motorozik, és ettől még a modellkarrierje sem tudta eltántorítani. Azóta pedig a szenvedéllyel űzött hobbi szinte hivatássá érett, hiszen a sürgősségi vérellátásba segít be kétkeréken.

Mióta rajongsz a motorozásért?

Gyerekkoromtól imádom az autó- és motorsportokat. Édesapám már kilenc évesen megtanított autót vezetni, viszont a motorozást nem támogatta, mert volt egy komolyabb balesete, és nem akart aggódni értem. Ám a tiltással az ellenkező hatást érte el, 14 voltam, amikor a baráti társaságomban motorra ültem. 

Azóta pedig kis túlzással le sem szálltál a nyeregből. A versenyzés nem izgatott?

Az korán kiderült, hogy a gyorsasági motorhoz túl magas vagyok, mint ahogy zsokénak is, ami a másik nagy álmom volt. 

Mégis teljesítetted a Budapest–Bamako-ralit, méghozzá első magyar nőként.

Hatalmas élmény volt, amit háromnegyed év felkészülés előzött meg, hogy a terepmotorozásban magabiztosabb legyek. Afrika lenyűgöző, ezért akinek lehetősége adódik egy ilyen kalandra, azt csak biztatni tudom, hogy vágjon bele.

Vagány motorosként építettél modellkarriert, hogyan tudtad ezt összhangba hozni?

Akárcsak a motorozást, a modellkedést is 14 évesen kezdtem. Azt nem mondom, hogy minden adottságom megvolt hozzá, inkább csak jobban reagáltam a kamerára az átlagnál. Szóval párhuzamosan zajlott a kettő, így a fiús és lányos oldalam jól kiegyenlítette egymást. Ráadásul a modellmunkákkal sikerült megteremtenem az anyagi hátteret a motorozáshoz.

Szépségkirálynőként sem tiltottak el a kétkerekű járgánytól?

Tudomásul vették, hogy a tiltás nálam nem válik be, ezért bizonyos keretek között engedték. A saját motortól viszont meg kellett válnom, hogy ne legyen mindennapos a csábítás.

A Harley-Davidsonnal hogyan kerültél kapcsolatba?

Több mint tíz éve kapcsolódik össze az életem az ikonikus amerikai márkával. A budapesti H.O.G. alapítója, Dobai Attila hívott meg a fesztiválokra, ahol eleinte hostessként segítettem, majd részt vettem tesztmotorozásokon is. A Pan Americát Csehországban az elsők között próbálhattam ki.

A június 22–25-i budapesti 120. évfordulós Harley-Davidson fesztiválra is kilátogatsz?

Sajnos nem leszek itthon, amit nagyon sajnálok, mert presztízsértékű, hogy a Harley itt ünnepli a születésnapját, és biztosan óriási buli lesz. 

Idén van valamilyen nagyobb motoros túraterved?

Egy négy-ötnapos enduro-oktatásra szeretnék beiratkozni, mert a közeljövőben az a célom, hogy Budapestről Tibetbe motorozom, ami közel egyhónapos út.

Miért pont Tibetbe?

Nincs mögötte semmilyen spirituális megfontolás, egyszerűen régi vágyam eljutni oda, méghozzá szárazföldön. 

Ennyi rutinnal a hátad mögött rendszeresen jársz vezetéstechnikai tréningekre, miért?

Arra az önkéntes munkám miatt van szükség, ugyanis a Vérlovagokkal a sürgősségi vérellátásban veszünk részt. Országos szinten, kórházakba szállítjuk a vért motorral, az esetek 60-80 százalékában kivételes műtétekhez. 

Hogyan kerültél közéjük?

Másfél éve a Pető Intézetben az évnyitó előtt fogyatékkal élő gyerekeket motoroztattunk, és ott voltak a Vérlovagok is, akik megkértek, csatlakozzam hozzájuk. Hetente, kéthetente vagyunk beosztva ügyeletbe, és nagyon jóleső érzés, ha a munkánkkal, akárcsak egy apró láncszemként, de hozzájárulhatunk az életmentés komplex folyamatához.  

Csanálosi Beáta